|
Kiss Erzsi Amúgy az egész a ’84-ben alakult Színházzal kezdődött, vagy erősödött meg egy életre! (Monteverdi Birkózókör, jelentése : Monteverdi zenére birkózni. Gyönyörűség! Czene Csaba volt benne a legelvarázsolóbb!) Valójában Kamondy Ági és Jeles András alapították! Hírdettek és mi jöttünk. Sok hangkisérlet, egymásra figyelés, rácsodálkozás. Tulajdonképpen az kellett, amit te tudsz legjobban a világon, és annak a belső izgalma és öröme. Feldolgoztunk Haiku-kat, Dobozi Imre Szélviharát ’56-ról, Mrozek Rendőrségét. A többszöri búcsú után még J. András hívott Kaposvárra (Valahol Oroszországban), később a Szerbusz Tolsztoj /Nizsinszkijről/ és a Kleist meghalt c. előadásokhoz. A kaposvári munka alatt gyűjteni kezdtem az ének ötleteimet, dalaimat, és ’95-ben megmutattam Hajnóczy Csabának. Tetszett és megalakultunk (Egy Kiss Erzsi Zene). Az együttes mellett párhuzamosan készítettem filmzenéket : Sopsits Árpád – Légyfogó, Hajdú Szabolcs – Cigánytörténet /vizsgafilm/, Jancsó Miklós – Nekem lámpást /kb.3 dal/. Készítettem zenét rajzfilmhez is Horváth Mari felkérésére (Állóképek). Egy táncelőadásban közreműködő zenészként, - saját szólamaimra énekelve - ért a következő felkérés Goda Gábortól (Artus), egy egész estés darab zenei anyagának megkomponálására. Ez volt a Káin kalapja. Magam is énekeltem a darabban, több méteres állványon, hosszú, sötét ruhában, mint egy ősistenasszony……. Egy ugyancsak velük játszott öt előadásos performansz – Einstein álma -, után az Ozirisz tudósítások következett (énekes tudósítás gésa jelmezben, sok improvizálós szövegeléssel) Zeneszerzőtársam Temesvári Balázs. Utolsó munkám a társulattal - mely jelenleg is repertoáron van és a Nemzeti Táncszínházon kívül játszuk szerte az országban -, a Hókirálynő zenés-táncos mesejáték. Itt Andersen klasszikus meséjét mondom és a sajátomat énekelem. Zeneszerzőtársam Balahoczky István. 2002 nyarától lehetőségem és kedvem volt Lukáts Andor-Jordán Tamás osztályát az én világommal „ütköztetni“. A vizsgatételeken kívül, a közös munkából több előadás is született. A Színművészeti Egyetemen 2004 novemberétől játszották, és nagy sikerrel mutatták be a Stuttgárti Színházi Fesztiválon is, Euripidész Hippolütoszát L. Andor rendezésében. Ugyanitt - és persze Budapesten is, és az ország több fesztiválján -, szerepelt a Picit vissza az időben! A meghívást, előző színházi talákozásainknak köszönhettem : a Katona József Színházban játszott A. Schnitzler : Távoli vidék c. darab szereplőjeként, L. Andor jó párszor végighallgatta az általam gyártott ‘osztrák’ dalokat, keringőket. A Schilling Árpád rendezte Közellenségben pedig Lutherként, Tasnádi István megzenésített verseit. 2004-ben ismét színpadi feladat! Réthly Attila rendező Kaposvárra hív. Szerepem egy ”távoli hang” megformálása – a zeneszerzés mellett - a Fahim c. előadásban (a drámát Lőrinczy Attila írta). . Legyen itt egy dalszöveg saját magamtól (hova is írhattam volna, ha nem ide : . . 79 . Anavarma tema tema bö börömasza duma vellaboj Hamaremma dema dema bö börömassza p(t,d)uma bellaboj aooj, aoooj, aooj, aoooj, aooj Hámváj....(innen á-val, költői szabadság:) hámároj Ámváj hámambámmáboj aooj, aooj, aoooj, aoooj, aooj dörederederet natnatníj dere dörederet het natnatníj dere dörederederet natnatníj dere dörederet het natnatníj dere dörederederet natnatníj dere dörederet het natnatníj dere dörederederet natnatníj dere dörederet het natnatníj níj níj níj níj ......... hét tu nácáj (p)tovede cu necoj (p)tovédé tu nácáj (p)tovede cu necoj (p)tovede tu nácáj (p)tovede cu necoj (p)tovede tu nácáj (p)tovede cu necoj oj tururururutututututututu.............. Erik Sumo Band feat. Kiss Erzsi. „My Rocky Mountain“ c. lemez sikerén felbuzdulva. Az együttes állandó vendégeként a kezdetektől ott vagyok a "Band"ában. Mindig tudtam, hogy lesz még belőlem “slágergyáros”! Éljen a könnyű zene komolyan! – mondom én, Karinthy meg azt : “Humorban nem ismerem a tréfát!” A 2005-2006 év az EKEZ 4. lemezének előkészületei mellett, több színházi felkérést is hozott. A Káva Színház Gilgames történetét dolgozta fel. Ebben a munkában magyar szövegekhez, versekhez is volt szerencsém! A kecskeméti Ciróka Bábszínház Picasso festményiből dolgozott. Szó szerint! A Kék ruhás kislány története c. bábelőadásban, festményei megelevenednek, figurái életre kelnek. A “zenekészítés”-ben segítségemre voltak régi zenészbarátaim, Istivel, Zsombival és énekes, színész barátnőimmel közösen - Az együttes ritkán koncertezik, de ezek az alkalmak - nyugodtan fogalmazhatunk így - közös ünnepeink a közönséggel. |